Macskavérvétel (vizsgálatok típusai, eredmények és költségek)

Macskavérvétel (vizsgálatok típusai, eredmények és költségek)

macska, aki a vérvételét végzi

Ebben a cikkbenBontsa ki a Tovább elemet

Amikor felkeresi a helyi DVM állatorvos rendelőjét, sokszor előfordulhat, hogy vérvételt ajánlanak fel macskájának.

Ennek a cikknek az a célja, hogy elmagyarázza, miért javasolt a vérvétel, milyen költségekkel járhat, és a különböző vérparaméterek milyen szintjei normálisak. A vizeletvizsgálatot gyakran a vérvétellel egy időben végzik el, de ez egy másik cikk témája.

A macska vérvizsgálatát soha nem szabad laikusnak kezdeményeznie: ezt mindig állatorvosnak kell kérnie a macska egészségi állapotának alapos szakmai elemzése után. A vérvizsgálat elvégzésére vonatkozó döntés mögött mindig érvényes klinikai indok kell, hogy álljon.

Okok, amelyek miatt egy macskának vérvizsgálatra lehet szüksége

Vérvizsgálaton átesett macska.

egy kék macska

Egy egészséges macska első látogatása az állatorvosnál . Néha hasznos lehet egy egyszeri alapvetítés elvégzése a macska belső anyagcseréjének részletes elemzéséhez.

Ez lehetővé teszi a rejtett háttérproblémák azonosítását (pl. veleszületett rendellenességek, például máj- vagy vesebetegség), lehetővé teszi a fertőző betegségek (például FIV vagy FeLV) szűrését, és meghatározza a vérvizsgálatok összehasonlításához használható alapvonalat. későbbi következményekkel jár a macska életében.

    Rendszeres wellness ellenőrzések.Sok állatorvos javasolja a rutin egészségügyi ellenőrzéseket, hat-tizenkét havonta. A macska alapos vizsgálata mellett vérvizsgálat is javasolható annak igazolására, hogy nincsenek rejtett problémák. Vizeletvizsgálat is javasolt. Rutin wellness vizsgák különösen fontosak az idősebb macskák számára. A szervműködési rendellenességek korai felismerése kulcsfontosságú lehet az egészségügyi állapotok korai stádiumban történő azonosításában, hogy azonnali, hatékonyabb kezelést lehessen adni. Műtét előtti látogatások.Amikor érzéstelenítéssel vagy műtéttel járó beavatkozást terveznek, érdemes megbizonyosodni arról, hogy a macska olyan egészséges, mint amilyennek látszik. Emiatt gyakran javasolnak műtét előtti vérvizsgálatot, hogy kiszűrjék a macska belső anyagcseréjét bármilyen rendellenességre. Ha vannak abnormális paraméterek, az eljárás néha elhalasztható. Beteg macskák.Ha egy macska bármilyen okból megbetegszik, gyakran javasolják a vérvételt, mint kulcsfontosságú módszert a különböző belső rendszerek betegségére utaló jelek felderítésére. Ilyenkor hasznos lehet egy macskára vonatkozó alapértékek meghatározása, így az esetleges rendellenességek újként felismerhetők, és így nagyobb valószínűséggel jelentősek. Az életveszélyes betegségek kivizsgálása szinte mindig részletes vérvételt foglal magában.

Milyen gyakran van szükség a macskáknak vérvizsgálatra?

A válasz erre a kérdésre a macskától függ: egy egészséges fiatal macskának több évig nem kell megismételnie a vérvizsgálatot, míg egy beteg idős macskának havonta vérvizsgálatot kell végeznie. Állatorvosa elvezeti Önt a vérvizsgálatok gyakoriságára vonatkozó döntés meghozatalához.

Mennyibe kerülnek a vérvizsgálatok?

Vérvizsgálat macska számára.

A macska vérvételének költsége nagyon változó, attól függően, hogy milyen pontos vizsgálatokat végeznek. Egy egyszerű teszt 20 dollárba kerülhet, míg a részletes, összetett tesztek akkumulátora 400 dollárba kerülhet . A legjobb, ha előre megbeszéli a javasolt tesztek árát, hogy tudja, mire számíthat.

Mit csinál a vérvizsgálat?

A vérvizsgálatok mérik a macska vérének összetevőit, beleértve a sejteket, hormonokat és vegyi anyagokat, hogy jobban megértsék a macska egészségét.

A vérminta mennyisége változó, de általában 0,5 ml és 2,5 ml közötti mennyiség elegendő az összes szükséges vizsgálat elvégzéséhez. Ez egy kis fecskendőnyi vér, vagy kevesebb, mint fél teáskanál.

Hogyan vesznek vérmintát?

Vérvizsgálaton átesett macska.

Három általános módja van a macska vérmintájának. Általában a macskát egyszerűen csendben és gyengéden tartják; időnként törölközőt használhatnak a visszatartás érdekében, hogy megakadályozzák, hogy a macska harapjon vagy karmolásra használja a karmait.

    A feji véna.Ez a leggyakoribb hely: egy kis mennyiségű szőrt vágnak le az egyik mellső lábról, közvetlenül a könyök alatt. Ezután egy technikus óvatosan visszatartja a macskát, hüvelyk- és mutatóujját a könyök magasságában a láb köré helyezve. Ez a művelet megakadályozza a vér visszatérését a végtagból a szívbe, ami a fejvéna megduzzadását és láthatóvá válását okozza. Ezután az állatorvos fecskendővel és tűvel vért szív ki a vénából. Nyaki véna.Néha, különösen, ha nagyobb mennyiségű vérre van szükség, a nyaki vénát használják. Ismét szőrt nyírnak a vénára (a nyak egyik oldalán), és egy technikus óvatosan visszatartja a macskát, egyik kezében mindkét lábát, a másik kezével pedig felemeli a macska állát, szabaddá téve a nyakát. Az állatorvos ezután felemeli a vénát úgy, hogy egyik ujját a nyak alsó részére helyezi, mielőtt fecskendővel és tűvel vérmintát vesz a vénából. Saphenus véna.Néha a hátsó lábat használják vérminta vételére. A mellső lábhoz hasonlóan a szőrt levágják az alsó lábról, egy asszisztens fogja a lábszárat, hogy felemelje a vénát, és az állatorvos begyűjti a mintát.

A macskák vérvételének típusai

Macska

Számos különböző lehetséges vérvizsgálatot lehet elvégezni, de a legfontosabbakat az alábbiakban foglaljuk össze. Az egyszerű vérvizsgálatokat gyakran házon belül is el lehet végezni az állatorvosi rendelő házilaboratóriumában, míg más összetettebb vizsgálatokat külső laboratóriumba kell küldeni.

Vírus tesztek

Két gyakori vírus, a macskaleukémia (FeLV) és a macska immunhiányos vírus (FIV) súlyos betegségeket okozhat, és egy egyszerű vérvizsgálattal kizárható vagy kizárható. Ritkábban végeznek más vírusok tesztelését, de az állatorvosnak konkrét okai lehetnek, ha ezt javasolják.

Hematológia vagy teljes vérkép (CBC)

Ez a teszt magában foglalja a véráramban lévő különböző sejtek megszámlálását, beleértve vörösvértestek, vérlemezkék és a különböző típusú fehérvérsejtek.

A sejtszám változásai hasznos információkkal szolgálnak a macska immunrendszeréről, a változások akkor észlelhetők, ha a macska szervezetében gyulladás, toxicitás, véralvadási zavarok vagy sok más betegség áll fenn.

Néhány egyéb mérés is elvégezhető, például a vér hemoglobinszintje, ami nagyon fontos lehet bizonyos állapotok, például vérszegénység esetén.

A Packed Cell Volume (PCV) nevű speciális mérés jelzi a szilárd sejtek teljes mennyiségét a vérmintában lévő folyadékhoz (szérumhoz) képest, és ez hasznos útmutató az olyan állapotokhoz, mint a kiszáradás vagy a vérszegénység.

Biokémia, beleértve a hormonméréseket

a macskát állatorvosa ellenőrzi

A vérvizsgálattal diagnosztizálható állapotok listája hatalmas, és ezek közül néhány a cukorbetegség, a máj- és vesebetegség, valamint a hormonális egyensúlyhiány.

Általában a macska vérében található vegyi anyagok széles skáláját elemzik. Ezeknek a vegyi anyagoknak a szintje általában szűk paramétereken belül marad az egészséges macska véráramában. Az emelkedett – vagy csökkent – ​​vérszint gyakran erős utalást ad az alapbetegség folyamatának természetére.

A cukorbetegségtől a máj- és vesebetegségekig sok olyan állapot létezik, amelyek vérvizsgálattal diagnosztizálhatók. A hormonok mérésére szolgáló tesztek is rendelkezésre állnak, bár az egyetlen gyakran mért hormon a Total T4 vagy a tiroxin: a megnövekedett szint a pajzsmirigy-túlműködés diagnosztikája, amely egy gyakori állapot, amely többnyire idősebb macskákat érint.

Az alábbiakban felsoroljuk az általánosan mért vérvizsgálatokat, amelyeket egy tipikus szűrőmintában mérnek.

Albumin (ALB): Ez az egyik szérumfehérje (a másik a globulin), amelynek szintje hasznos a hidratáció és a vérzés, valamint a belek működésének értékelésére. máj, vese.

Alkáli foszfatáz (ALKP): Ennek az enzimnek az emelkedése májbetegségre, epehólyag-betegségre és hasnyálmirigy-betegségre utal. Fiatal macskáknál az emelkedett normálérték normális lehet, amit az aktív csontnövekedés serkent.

Alanin-aminotranszferáz (ALT): Az emelkedett szintek a májsejtek károsodására utalnak, bár a károsodás pontos oka nem határozható meg: ehhez májbiopsziára lehet szükség.

Aszpartát-aminotranszferáz (AST): A megnövekedett szint máj-, szív- vagy vázizomkárosodásra utal.

Vér karbamid-nitrogén (BUN): A megnövekedett szint vesebetegségre utal, de más okok is lehetségesek, és a csökkent szint májbetegségre utalhat.

Kalcium (Ca): Ennek az ásványi anyagnak a szintjében bekövetkező változásokat számos különböző betegség okozhatja, a vesebetegségtől kezdve a hormonális betegségeken át a rák bizonyos típusaiig.

Koleszterin: emelkedett koleszterinszint számos hormonális és egyéb betegségben megfigyelhető.

Klorid (Cl): A klorid egy úgynevezett elektrolit (olyan anyag, amely vízben oldva elektromosságot vezet). A szintek csökkennek olyan körülmények között, mint a hányás, és megemelkednek, ha a macska kiszárad.

Kreatinin (CREA): A megnövekedett szint vesebetegségre utal. A BUN és a CREA mintája együttesen arra szolgál, hogy jobban megértsük a veseműködést, mint bármelyik paraméter önmagában. A karbamid általában az élelmiszerből származó fehérje bomlásterméke, míg a kreatinin az izmokból származó fehérjét tükrözi, így ez bizonyos esetekben megbízhatóbb mutató lehet.

Gamma-glutamil-transzferáz (GGT): Ez egy olyan enzim, amely a máj, az epehólyag és az epevezeték károsodásakor kerül a vérbe.

Globulin (GLOB): Ez a második fő vérfehérje (a másik az albumin). Az emelkedett szintek krónikus gyulladásra, valamint számos egyéb lehetőségre utalnak.

tér témájú macskanevek

Glükóz (GLU): A glükóz a fő cukor a vérben, megemelkedett szintje elsősorban diabetes mellitusra utal, a csökkent szintje pedig számos körülmény okozta, ami esetleg összeomláshoz, görcsrohamokhoz vagy eszméletvesztéshez vezethet.

Kálium (K): Ez egy másik elektrolit. A kloridhoz és a nátriumhoz hasonlóan gasztrointesztinális rendellenességek, például hányás és hasmenés esetén elveszhet a szervezetből, ami csökkenti a szinteket.

Az emelkedett szintek veseelégtelenségre, kiszáradásra vagy a húgycső elzáródására utalhatnak, és lassú szívveréshez (bradycardia) vagy akár szívmegálláshoz vezethetnek.

Nátrium (Na): A nátrium egy másik elektrolit, amely szintén hányásos és hasmenéses epizódokat követő tünetekkel veszít, ezért ezekben az állapotokban csökkent szintje lehet. Ez gyakran a hidratáltsági állapothoz kapcsolódik.

Foszfor (PHOS): Emelkedett foszforszint észlelhető vesebetegség, pajzsmirigy-túlműködés, vérzési rendellenességek és egyéb állapotok esetén.

Szimmetrikus dimetilarginin (SDMA): ez egy újabb teszt, amely érzékenyebb értékelést nyújt a veseműködésről. A karbamid és a krea csak akkor emelkedik, ha a vesefunkció 70%-a elveszett, míg az SDMA általában akkor emelkedik, ha a veseműködésnek csak 30-50%-a károsodik.

Összes bilirubin (TBIL): A bilirubin egy sárga pigment, amely az epehólyagon keresztül választódik ki a szervezetből, és az epével az emésztőrendszerbe jut.

A megemelkedett szint sárgaságot okoz, amely az állat fizikális vizsgálata során látható vagy nem. A legvalószínűbb ok a vörösvértestek fokozott lebomlása (hemolitikus anémia), vagy a pigment epében történő csökkent kiválasztódása (epehólyag- vagy epeútbetegség).

Összes fehérje: A teljes fehérjeszint az albumin- és globulinszintek összege: ezt gyakran használják a hidratációs állapot felmérésére, és hasznos a máj veséinek felmérésében, valamint bizonyos fertőző betegségekre vonatkozó információkat szolgáltat.

Tiroxin (T4): A tiroxin a fő pajzsmirigyhormon (más néven teljes pajzsmirigyszint), melynek megemelkedett szintje macskáknál hyperthyreosisra utal.

Sok más speciális vérvizsgálat is javasolható egy beteg macska kivizsgálásakor. Ezeket a vizsgálatokat gyakran külső kereskedelmi laboratóriumnak kell elvégeznie. A legjobb válasz az, ha részletesen megbeszéli az ilyen vizsgálatokat állatorvosával, hogy pontosan megértse, mit kell tenni.

A fent felsorolt ​​információk segítenek megérteni a macskavérvizsgálat eredményeit, de ezt részletesen meg kell beszélnie állatorvosával, hogy teljes mértékben megértse a különböző eredmények jelentését.

Ez egy összetett tudomány, és a legtöbb macskatulajdonos nem tudja teljes mértékben és részletesen megérteni a vérvizsgálati eredmények részletes mintáinak jelentőségét.

Következtetés

A vérvétel értelmezése összetett tudomány, és az e területre vonatkozó tanácsokat az állatorvos szakmai felügyelete alapján kell végezni.

Az ebben a cikkben található információk hasznos alapismeretek a témában, de ahhoz, hogy jobban megértsük, mi is történik saját kedvencében, elengedhetetlen a macskáját kezelő állatorvossal folytatott részletes megbeszélés.

Gyakran Ismételt Kérdések

Mit mutat a macskák vérvizsgálata?

A vérvizsgálatok információt szolgáltatnak a macska testének belső működéséről, megerősítve, hogy a macska teljesen egészséges, vagy nyomokat ad a beteg macska rosszullétének okairól.

A vérvizsgálat kimutatja a rákot macskákban?

Nincs egyszerű vérvizsgálat a rák diagnózisának megerősítésére vagy cáfolására. Azonban néha a vérvizsgálatok utalhatnak a rák lehetőségére, és az állatorvost olyan egyéb vizsgálatok felé irányítják, amelyek határozottan megerősíthetik a betegség jelenlétét (például diagnosztikai képalkotás vagy biopszia).

A macskáknak évente vérvételt kell végezniük?

A különböző állatorvosok eltérő véleményen vannak erről a témáról. Az éves vérvizsgálat lehetővé teszi a macska belső anyagcseréjének pontos alapértékének meghatározását. Nem valószínű azonban, hogy ez bármit is jelentene egy fiatal, egészséges macskának. Idősebb macskáknál (pl. 10 év felett) nagyobb valószínűséggel javasolt a rendszeres vérvizsgálat, mivel egyes betegségek idős korban gyakoribbá válnak, és a vérvizsgálatokkal történő korai diagnózis lehetővé teszi a korábbi és hatékonyabb kezelést.

Mikor kell a macskámnak vérvizsgálatot végezni?

Beszélje meg ezt a témát állatorvosával: minden macska más és más, és a vérvizsgálat szükségessége szakmai döntés, amelyet az Ön macskája egészségi állapotának számos különböző szempontjának figyelembevétele után kell meghozni.